NYITVA VAN AZ ARANYKAPU!

Januárban Csopakra? Furcsálló kérdésnek itt nincs helye, hisz a januári fagyos levegővel keretezett Balaton panorámája épp úgy rabul ejti az érkezőt, mint a nyári kép, amikor a hőségtől remegő levegő összeolvad a mélyzöld víztükörrel. Aki festőibb ábrázolásra vágyik az évszakonként más arcát mutató, de vonzerejéből sosem veszítő tóról, merüljön el Egry József Balatonról festett lágy pasztelljeiben, vagy üljön vonatra, autóba és menjen a Balatonhoz. Mint ahogy megtették ezt január 26-án több százan, akik nem csupán a téli táj adta díszletekre voltak kíváncsiak, de a tavat keretező domboldalak és lankák legtipikusabb szőlőfajtájára az olaszrizlingre is. Az olaszrizling szinte minden borvidékünkön termesztett fehér szőlő, de elsősorban a Balaton északi partján húzódó borvidékek hangsúlyos fajtája, a maga keserű mandulás karakterével.

Az Olaszrizling szerintünk borász szakmai rendezvényt Jásdi István azzal a céllal hívta össze először 2011-ben, hogy az olaszrizlingben rejlő lehetőségekről egy térben gondolkodjon együtt néhány, a fajtával komolyan dolgozó borász. Az együtt gondolkodás szükségességét mutatja, hogy három év elteltével 2013. január 25-én este már több mint harminc borászat képviseltette magát a szakmai megbeszélésen. A rendezvényen a borászok röviden bemutathatták egy-egy új borukat és tömören összegezhették a fajtával kapcsolatos meglátásaikat. Az olaszrizlingről való tudatos gondolkodás azért is elengedhetetlen, mert az elmúlt években a fehér borok közül a furmint jó példát mutatva nem csupán a marketing, hanem a furminttal dolgozó borászok alapos és tudatos munkájának következtében Magyarország vezető fehér fajtájává emelkedett. Az olaszrizlingnek ehhez képest - hiába a legelterjedtebb fehér fajtánk - még nem sikerült egyértelmű piaci pozíciót kiharcolnia magának.

A szakmai kóstolón az ország különböző borvidékeiből Egertől Somlón át Badacsonyig és Csopakig számtalan stílusú bor - a reduktívtól, a hosszan héjon erjesztett boron át, a faj- és saját élesztővel készítettekig - jelent meg a poharakban.

A badacsonyi Laposa Bence szerint jelenleg keveredik a könnyed, nem termőhely specifikus, illetve a testes, termőhely bemutatására alkalmas olaszrizlingek meghatározása. A fiatal borász a kompromisszum megtalálásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Tornai Tamás Somlóról örült annak, hogy nyíltan beszélnek a kollégák a fajélesztő és a reduktív készítési eljárás alkalmazásáról. A Skizo borászat képviseletében Sike Balázs az alapborok esetében a reduktivitás érvényességét hangsúlyozta. A nagy precizitásáról híres kistermelő Györgykovács Imre, szintén Somlóról, a szeretettel készített bor értéke mellett kiemelte, hogy bajos lehet a tanácsadás, ha valaki lustán, nem törődöm módon dolgozik. 

A kóstolót dr. Mészáros Gabriella összefoglalója zárta, szerinte nem változott a két évvel korábbi állapotokhoz képest sok minden, azonban szükséges lenne mindenképp rendet tenni olaszrizling ügyében a fejekben, mert a külföldi borkereskedők, valamint a szaksajtó is tapasztalja a rendezetlenséget. A nemzetközi leírásokban egyelőre az olaszrizling hátra van sorolva, és őse, bár nem Kárpát-medencei fajta ez nem vesz el értékéből. Viszont érdemes lenne megfontolni, hívta fel a figyelmet a nemzetközi borakadémikus, hogy egy esetleges névváltoztatás a fajta javára válna-e, legalábbis a külföld felé szánt kommunikációban mindenképp, hisz egy szakíró sokszor a rizling név miatt a rajnai rizlingre jellemző jegyekre számít olaszrizling kóstoláskor. De elsődleges, hogy minőségi borok készüljenek a fajtából, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni a technológiai tisztáságnak, a hordóhasználat mindenáron való erőltetését is felül kell vizsgálni.  Jobban hangsúlyt kellene kapjon a karakter, és a tudatos stílus kialakítása és követése is elsődleges fontosságú. Az olaszrizling útkeresésére nem szabad még egy-két évtizedet elpocsékolni, figyelmeztetett dr. Mészáros Gabriella.

Jásdi István zárszavában kifejtette, hogy a kóstolt tételekből egyelőre csupán néhány bor az, amelynek nyomán el lehet indulni és fel lehet építeni az olaszrizling jó hírét, hozzátette még, hogy helyzetüket nehezíti, hogy a háború előtt sem volt közös pont ahová vissza lehetne nyúlni segítségért, ugyanis akkor is nagy eltérések mutatkoztak a megtermelt borokban.

A létező nehézségek ellenére az Olaszrizling szerintünk rendezvény sikere a közös gondolkodás igényét mutatja. Azt pedig, hogy a borkedvelő közönség várja a jobbnál jobb olaszrizlingeket, mi sem jelzi, jobban mint, hogy a januári hidegben több száz ember érkezett az ország különböző pontjairól Csopakra, hogy a jelenlévő harminc borászat olaszrizlingjeivel ismerkedjen. A derűs kóstolóhoz a helyszínt Csopak keleti felében a Jásdi Borterasz, nyugati oldalán pedig a Szent Donát Pince és Borház biztosította.

Mindkét pince teraszáról lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra. Ebben gyönyörködve eszembe jutott Egry József Aranykapu című festménye a vitorlással, és egy kérdés. Vajon képes lesz az olaszrizling termelők többsége is megidézni az Aranykaput és átsuhanni alatta?

 

Tallián Hedvig