Jásdi István jobb keze, de ma már Csopakon a Guden legendát feltámasztó pince is az ő készítette borokra büszke. A Felvidékről a tizenhat éve Csopakra költözött, a kihívást Magyarországon megtaláló MOLNÁR SZABOLCSOT faggattam.

Hárman vagyunk ikertestvérek, Janival egypetéjűek Zsoltival „csak” kétpetéjűek és még van egy öcsénk, Csaba. Édesanyám az egykori Teslánál dolgozott elektromérnökként, édesapám kőműves. A Dunától északra, Szlovákiában, Nádszegen nőttem fel. Ma is itt élnek a szüleim, Mirka a feleségem a két fiúnkkal, Matyival és Vilmossal. Csak hétvégére megyek haza, nyáron viszont a feleségem jön a gyerekekkel Csopakra.

Duna-parti kalandozással telt a gyerekkorunk, de serdülőként már a kertészkedésbe is be kellett segítenünk. Hamar belecsöppentünk a mezőgazdasági munkába. Vidékünk apraja-nagyja a csehországi piacokra hordta a megtermelt zöldséget és jól élt belőle.

Vízum kellett még kamaszkorunkban, ha át akartunk jönni Budapestre. Élmény volt, amikor végre átléphettük a határt. Beleszippantottunk a levegőbe és azt mondtuk „még a levegő is más”. Kétszer jöttünk Rolling Stones koncertre.

Pezsgőalapanyagot gyártottunk száz hektárról a nádszegi szövetkezeti pincében miután kijártuk Karván az iskolát. Jani szőlész borászként, én kertész technikusként végeztem. De a kezdetektől fogva jobban érdekelt az, amit Jani tanult. Folyton menni akartam vele a szőlőbe. A szövetkezetben ugyan jó volt a hangulat, de minőségi követelmény és kihívás híján csak egyszerű savas alapborokat gyártottunk.

Jásdi István úgy szokott bemutatni a vendégeknek, hogy én a felesége, Mari unokaöccse vagyok. Leegyszerűsítette a bonyolult rokoni kapcsolatot. Egyszer mikor nálunk jártak, megkérdezte, hogy volna-e kedvem Csopakra jönni rizlinget készíteni. Tizenhat éve már, hogy igent mondtam. 1999-ben volt az első szüretem Csopakon és fokozatosan jöttem rá, hogy mekkora lehetőség és kihívás minőségi bort készteni. Eleinte a tisztaság elengedhetetlenségét tanultam, aztán jött a finomhangolás. De a legnagyobb feladat az volt, hogy a szellemiséget magamba szippantsam. Folyton kóstolnom kellett magyar és külföldi borokat egyaránt.

Lalou-Bize társaságában kóstolhattam a Leroy birtokon 2002-ben, amikor Jásdi úr elvitt magával Burgundiába. Az idős asszony úgy beszélt a borokról mintha a gyerekei lennének. Nem ittunk mást csak „földet”! Miután hazatértünk Burgundiából jöttünk rá, hogy nem másokat kell utánozni, hanem megismerve a területeinket, a saját ízeinket kell megtalálnunk. De volt szerencsém Szepsy Istvánnál és Lőrincz Györgynél is tanulni. Láttam mekkora alázattal dolgoznak. Semmilyen munkafázist nem szabad megspórolni! Csopakon sincs másképp, mint náluk, a dűlők arculatát, adottságait csak a napi jelenléttel lehet feltérképezni. Hatalmas élmény a szőlőt figyelni, ahogy elültetjük és növésnek ered, majd a kezünk munkája által formálódik. Rajongok az olaszrizlingért! 

Molnár Szabolcs

(Acsai Miklós felvétele)

Ismerjük egymás ritmusát Jásdi úrral. Rendszeresen konzultálunk a tervekről, hetente kóstolunk. Ha vitatkoznánk, akkor is a megoldást keressük. Ugyan alkalmazott vagyok, de családtagként és partnerként kezel. Jásdi úr olyan nekem, mint egy közeli nagybácsi. A birtok trónörököse Attila, vele néha megszökünk Balatonfüredre egy fröccsre, aztán hajnal négykor vesszük észre, hogy haza kéne már menni.

Guden vitéz közel ezer éves legendáját fel kellett támasztani! 2006-ban vettem bérbe egy fél hektárnyi szőlőt Paloznakon a Slikke dűlőben a plébános úrtól. Tőle hallottam Guden vitézről, de míg rá nem találtam a társaimra, Gősi Péterre és Csidei Zolira, akik szintén a Jásdi birtok oszlopos tagjai, nem volt erőm a legendával foglalkozni. Guden vitéz Szent László királytól kapott szőlőbirtokot Csopakon érdemei elismeréseként. Utolsó csatájába indulván végrendeletben meghagyta a helyi kanonoknak, hogy ha nem tér haza, legyen a birtoka az egyházé, de cserébe évente tartsanak misét a lelki üdvéért. Guden vitéz valóban nem tért haza a csatából. Adománylevelét Veszprémben a püspöki könyvtárban őrzik. Ez a legrégibb szőlővel kapcsolatos okirat az államalapítás óta.  A nem egész másfél hektárnyi Guden Birtok borainak megszületésével pedig a vitéz lelki üdvéért mondott misék is megújítódtak. A Guden négyezer ötszáz palack bort termelő mikro birtok. A Slikkén kívül a Kertmög dűlőben van nem egész egy hektárnyi bérelt területünk és Pécselyen egy meszes területen kékfrankost is termelünk. Helyben elfogynak a boraink, és pár év bevételéből apránként szeretnénk majd felújítani a présházat, a pincét.

Benne élek a szőlőmunkában, abban, amit a legjobban szeretek csinálni. Ősszel és tavasszal a napi munka után elmegyek futni, olyan ez mintha meditálnék. Sok időm ugyan nincs, de a régi barátokkal a Kürti Borfesztiválon évente összejövünk. Bárányt sütünk, amihez én viszem a rizlinget. Hétvégéken pedig, amikor hazaérek túrórudival felszerelve a családomhoz, az ünnep a fiaimnak. Nemrég Matyi azt kérte, mikor itt járt Csopakon, hogy vigyem el egy rendes étterembe, mert szakács akar lenni. Elvittem. Élvezte és nagyon figyelt, különlegességeket is felismert a tányéron.  

Visszafoglaljuk a Balatont ősszel az idegenektől. Régen lejártam úszni munka után, ma már le se kell mennem, innen is érzem a Balatont. A tó rejtett szépsége a süllő, úgy, mint borban az olaszrizling. Jásdi úr születésnapján Gősi Péter egészben sütött meg egyet, pompás élményt okozott. A világ legjobb hala!

Nem szeretek magyarkodni, hisz minden nemzetnek vannak értékes tagjai. Gyerekeinket csupán azért járattuk szlovák óvodába, hogy megtanulják az ország nyelvét, és később ne legyen nehézségük, persze ma már magyar iskolába járnak. Hívő emberként ugyan ritkán jutok el templomba, de megvan a napi imádságom. Katolikus faluból származom, ahol a gyerekek vallási nevelését a mai napig komolyan veszik. Persze magam sem jövök ki mindig egyforma érzésekkel a templomból, sok álszentséget is szoktam érzékelni. Más az Istenhez való közelség a templomban és más a Kertmög dűlőben, utóbbiban egészen közeli az élmény. Gondolatban sokszor vezekelek. Tudom, hogy szépen kell az emberekkel bánni. A lényeg, hogy legbelül meglegyen az Isten kapcsolat.

Tallián Hedvig

( A portré a VinCE Magazin, Amiért élek rovatában jelent meg nyomtatásban 2015 őszén.)