„Sötét volt és január. Már senki nem volt az irodában. Az ablaknál álltam a hetedik emeleten, a mélységben idegesítően nyüzsgött a város, és komolyan eljátszottam a lehetőséggel, hogy most mindent egy csapásra megoldok, ha ma nem az ajtón, hanem az ablakon át távozom az…

Édesapa! Már minden csak egy megírandó eset? De te nem egy eset vagy, te az APÁM vagy. Üres vagyok, tompa és szótlan. Jöttek szavak, meg mondatok, de el is vesztettem őket. Lepattantak a csöndről. Miről írjak? Rólad? Rólam? Anyáról? Arról, hogy neked gyalázatos gyerekkor jutott,…